A Kádár-kocka szigetelési nehézségei
A Kádár-kocka nevezetű házfajtát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az ország bármely területén találkozhatunk vele. Amikor viszont saját házat keresünk, akkor a legtöbben inkább elkerülik ezt a lehetőséget, mert már előre félnek a magas rezsiköltségektől, hiszen a Kádár-kocka energia besorolása általában az utolsó előtti szinten szokott állni. Ezzel nem is lenne alapvetően baj, hiszen számos utólagos szigetelő megoldás létezik már, ugyanakkor a Kádár-kocka szigetelésének megvannak a maguk nehézségei.
Miért olyan rossz a Kádár-kocka energetikai besorolása?
A Kádár-kocka általában kő vagy vakolt lábazattal készül, és a falai is vakoltak. A vakoláshoz használt anyagok, mint például a cement vagy a kőpor ugyan megfeleltek az adott kor építési szokásainak, és persze találkozhatunk olyan Kádár-kockával, amely még ma is jó állapotban van, de jellemzőbb, hogy az évtizedek alatt mállani kezdett a lábazat felülete, esetleg nedves a fal vagy repedezik a vakolat.
Ennek oka a talajból felvett nedvesség, az eső általi átázás, a cementes lábazatburkolat nedvszívó képessége, a fagyási ciklusok magas száma, szerkezeti károsodás vagy akár a belső tér párája is lehet.
A nedvesedő falak pedig nem szigetelnek olyan hatékonyan. Bár a cementes vagy kőporos vakolat sok estben fagyálló, de a hőszigetelő képessége már közel sem olyan jó, mint a ma kapható szigetelőanyagoknak. Ha pince is van a Kádár-kocka alatt, akkor annak a szigetelése is fontos kérdés, hiszen rengeteg hőt veszíthetünk a pincén keresztül, ha az sincs megfelelő módon szigetelve, és általában nincs, hiszen akkoriban a pincéket nem XPS lapokkal szigetelték, mint manapság, hiszen nem is volt ilyen lehetőség.
Mi mindent kell átnézni szigetelés előtt?
Mielőtt nekilátnánk a Kádár-kockánk szigetelésének, mindenképp tisztában kell lennünk vele, hogy nagy rá az esély, hogy a lábazat és a falak nedvesek, vagyis mindenképp mérni kell a nedvességtartalmat.
Mivel a víz okozza a legnagyobb problémát, valószínű, hogy vízszigetelésre lesz szükség, és a szigetelőanyagot is úgy kell megválasztani, hogy ne alakuljon ki hőhíd, a pára megfelelően el tudjon távozni, és a falak se vizesedjenek tovább. A szigetelési munkák megkezdése előtt mindenképp érdemes egy alapos felmérést végezni, mely érinti a lábazatot és a falakat, de a tetőt, a pincét, és a belső tereket is.
A falak szigetelésével sokat javíthatunk a Kádár-kocka hőszigetelési képességein, de a tető és a lábazat szigeteléséről sem szabad megfeledkezni. A szigetelési munkálatokat mindenképp vízszigetelésnek kell megelőznie, és az is lehet, hogy a falakat vagy a lábazatot előbb ki kell szárítani, illetve eltüntetni belőle a nedvességet, hogy aztán szigetelés kerülhessen rá.
A szigetelés kiválasztása is lényeges kérdés. Bár a leggyakoribb megoldás még mindig a hagyományos EPS vagy hungarocell lapok, ezek a Kádár-kocka esetében nem biztos, hogy jó választást jelentenek.
Milyen szigetelőanyagok használhatóak a Kádár-kocka esetében?
Mivel a nedvesség a Kádár-kockák esetében nagy gondot jelent, ezért érdemes más szigetelőanyagban gondolkodni. Jellemzően olyan szigetelőanyagok jöhetnek szóba, melyeknek megfelelő a páraáteresztő képességük, jó szigetelőképességgel bírnak, és jellemzően nem alakul ki hőhíd.
Ilyen anyagok inkább az ásványi gyapotszigetelések, mint a kőzetgyapot vagy az üveggyapot, de a szórt purhab szigetelés is ide tartozik. Lábazati szigetelés esetében az XPS lapokat szokták javasolni, mert ezeknek nagy a teherbírásuk.
A Kádár-kocka esetén a padló is szigetelésre kerülhet, hiszen ez is sokat segíthet, hogy javítsuk a ház energetikai besorolását, és csökkentsük a fűtésszámlát. Érdekes kérdés persze, hogy valóban megér-e ekkora beruházást egy Kádár-kocka, és megtérül-e valaha a befektetett munka.
Az bizonyos, hogy ha ilyen házunk van, a saját komfortérzetünk és a fűtésköltségek miatt is érdemes legalább a lábazat és a falak szigetelését kijavítani, felújítani, hiszen ezzel a ház értékét is növelni tudjuk egy esetleges eladás esetén.
