Hőszigetelés belülről – lehetséges?
Az épületeket határoló szerkezetek összetett rendszert képeznek. Nem véletlen, hogy a szakemberek a külső szigetelést támogatják, hogy ne csak hőtechnikai, hanem páradiffúziós szempontból is megfelelő értékeket kapjunk.
Bár önmagában a hőszigetelés sok előnnyel jár, azonban későbbi károkat is okozhat. A szerkezeti falak hőszigetelésével a fal páravezetési ellenállása is változik, így nagyon nem mindegy, hogy milyen relatív páratartalom alakul ki. Ha ez a szám 75-80% között mozog, akkor elkezdődik a penészesedés.
Mi történik, amikor belülről szigetelünk?
Ilyenkor megóvjuk a lakást a külső hidegtől, azonban a falszerkezet nem változik. Innentől kezdve a külső fal lényegesen hidegebb lesz, ráadásul a belső szigetelés miatt elvonjuk tőle a meleget.
Ha a légnedvesség bejut a szigetelés és a fal közé, akkor hamarabb kicsapódik a pára, és azonnal megkezdődik az állagromlás.
A penész kialakulása és a szerkezet romlása a kezdeti fázisban egyáltalán nem látszik, és sokszor csak az évek múlásával veszik észre. Ilyenkor azonban olyan szintű párásodásról van szó, ami visszafordíthatatlan romláshoz vezet.
A károkat csak úgy lehet kiküszöbölni, hogy a belső szigetelés légtömör párazárással készül el. Akkor a hőszigetelés egyáltalán nem kerülhet a belső oldalra?
Ajánló: A hőszigetelés eszközei – mire lesz szükség szigeteléskor?, Okoseszközök a háztartásban, amelyek könnyebbé teszik az életet
A belső szigetelés szabályai
Miközben alapszabály, hogy a hőszigetelésnek kívülre kell mennie, sokan megpróbálkoznak az utólagos, belső felhelyezésével. A belső oldalaknál különös gondossággal kell eljárni, és mindig alkalmazni kell a párazáró réteget. Ennek a felragasztása megakadályozza a szobában lévő pára lecsapódását, bár ez azt jelenti, hogy a helyiségben lényegesen megnő a páratartalom.
Amikor csak belülről lehet szigetelni egy épületet, például egy műemlék védelem alatt álló házat, vagy egy magára maradt társasházi lakást, akkor gondoskodni kell arról, hogy a külső falszerkezetben ne legyen lecsapódás. A kondenzáció nagyon rongáló hatású tud lenni, a vízgőz később megfagyhat, ami teljesen tönkreteszi a falszerkezetet.
A vízgőz problémája
A levegő mindig tartalmaz vízgőzt, amit a lakásban zajló életvitel tovább szokott növelni. Az emberek lélegeznek, főznek, mosakodnak, növényeket tartanak, ami azt jelenti, hogy a belső nedvességtartalom magasabb, mint a külső. Innentől kezdve a nyomáskülönbség miatt a meleg levegő megpróbál átjutni a falon, ami ha áteresztőképes, akkor a párát is magával viszi. Minél több a levegő nedvessége, annál nagyobb lesz a vízgőz résznyomása. Ezt a nyomást nevezzük vízgőznyomásnak.
A helyes hőszigetelési rétegrend kialakításakor a hőszigetelés kívülre kerül, hogy a vízgőz ne tudjon kicsapódni. Ez a jelenség akkor tapasztalható, amikor a külső hőmérséklet megközelíti a fagypontot, és a meleg levegő a hideg felülettel találkozik.
Ez általában a falon vagy az ablaküvegen keletkezik, és a nyomában mindig a penész szokott megjelenni. A penészfoltok akkor kerülhetők el, ha a relatív páratartalom nem haladja meg a 80%-ot.
Összeségében tehát nem javasolt a belső hőszigetelés, de ha nincs rá más megoldás, akkor számolni kell a párakicsapódás valószínűségével.
