Hasznos információ a lapostetőről
Lapos- vagy magastető? Sokakban felmerül a kérdés, hogy melyik is az ideális választás. Mind a lapos-, mind a magastetőnek vannak előnyei, leginkább pedig az egyéni ízlés, az épület jellege, stílusa határozza meg, hogy melyik tető is lesz a befutó.
A lapostető számtalan lehetőséget rejt magában
Alapvetően két típust lehet megkülönböztetni, az egyik a hasznosított, a másik a nem hasznosított tető. Ettől függnek a felhasznált anyagok is, lévén, egy hasznosított tető, ahol adott esetben fű, járólap van, aminek járhatónak kell lennie, természetesen nagyobb terhelést kell, hogy kibírjon, mint egy olyan tető, amire maximum karbantartási céllal megy valaki. Nem beszélve a rétegekről és azok sorrendjéről.
Növények a tetőn
A nem hasznosított lapostetőnek is több változata létezik, vízszigetelt, kavicsos, vagy zöldtető. A zöldtetőknek is több típusa van, az extenzív zöldtetők esetében szárazságtűrő növények segítenek a hőszigetelésben, mint például amilyenek a pozsgások. Míg az intenzív zöldtetők már igazi kertek, akár kisebb fák is telepíthetők rá.
Ez nagyobb gondozást és ápolást igényel, öntözés nélkül pedig nem lehet telepíteni. A lapostetők esetében arra kell figyelni, hogy megfelelő legyen a hő- és vízszigetelés és nem szabad megfeledkezni a zajvédelemről és a tűzvédelemről sem.
A lapostetők sem laposak
A lapostetők sem teljesen laposak, 2-5 fokos lejtéssel rendelkeznek, a tető dőlésszögnek nagy jelentősége van, ez segíti a vízelvezetést. A vízelvezetésnek kiemelt szerepe van, ha ugyanis nem történik meg megfelelően, az esővíz feltorlódhat, hosszú távon pedig komoly károkat okozhat a víz és az egyéb anyagok, például falevelek.
A tető állapotát – nemcsak a lapostetőét, hanem a magastetőét is – fontos időről időre ellenőrizni, az időjárás ugyanis károkat tud okozni a tetőben. Így a jégeső, a fagy, a szél is károsíthatja a tetőt, ha pedig ilyet tapasztalunk, jobb mielőtt megjavíttatni a tetőt.
Egyenes vagy fordított?
A tetőelemek sorrendje, rétegrendje is többféle lehet. A víz- és hőszigetelés két kiemelt réteg, azonban ezek sorrendje is változhat. A hőszigetelésnek nemcsak nyáron, a kánikulai melegben van jelentősége, hanem télen is, ugyanis a meleg levegő felfelé száll, és fűtés szempontjából nem mindegy, hogy kiszökik-e a meleg a házból.
A megfelelő vízszigetelés pedig az épület állapotának egyik alappillére. Az egyenes változatnál a vízszigetelés van legfelül, alatta pedig a hőszigetelés. A fordított tető esetében a nedvességálló hőszigetelés alatt helyezkedik el a vízszigetelés. Így a hőszigetelés védi a vízszigetelést, például az UV-sugárzásról, így ez utóbbi öregedése is lelassul.
Ráadásul a szigetelés éves hőingadozása is csökken, ez is hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. A vízszigetelő réteg a legtöbb esetben bitumenes lemez, de PVC-ból is készülhet.
Hasznos vagy nem hasznos?
Van, amiben nincs különbség a két típus között, ez pedig a rétegrend három alappillére: a teherhordó szerkezet, a hőszigetelés és a csapadék elleni szigetelés. Ezen felül gondoskodni kell a lejtést adó rétegről, a párazáró rétegről és a felület védelméről. Amennyiben a tető valamilyen hasznos funkciót is ellát, további rétegek beépítése szükséges.
Elválasztó- és szűrőréteg, szemcsés ágyazóréteg, víztároló réteg és talajréteg – ezek az alapok. A lehetőségek tehát széles skálán mozognak a lapostetők esetében is, fontos azonban, hogy a megfelelő legyen a hő- és vízszigetelés. Ezen felül tényleg csak a képzelet szab határt.
