A tető minimális lejtése
A lapostetős házak sem teljesen laposak, ezek is rendelkeznek egy bizonyos dőlésszöggel lejtéssel, ami a vízelvezetésben játszik nagy szerepet. De hogy mennyi is a tető minimális lejtése? Az sok mindentől függ. A mérettől, típustól és attól is, hogy adott esetben a későbbiekben tervezünk-e napelemes rendszert az épületre.
Észak felé haladva nő a tetők dőlésszöge
Aki egy picit is érdeklődik az építészet iránt, bizonyára már tapasztalta, hogy ahogy haladunk észak felé, úgy nő a tetők dőlésszöge, a skandináv országokban igazán magas és hegyes tetőket látunk, ennek nyilván a nagyobb mennyiségű hó miatt van szerepe. Sok esetben a nemzeti hagyományokat követik az emberek, legyen szó a tető típusának kiválasztásáról vagy épp a lejtésről.
Annyi biztos, hogy a tető építésekor, tervezésekor figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a csapadékmennyiséget és azt is, hogy milyen réteg fedi majd a tetőt, például cserép, zsindely vagy akár fém. A lapostetők esetében is fontos eldönteni, hogy járható vagy nem járható tetőt tervezünk-e.
Hazánkban is a magastetők a legelterjedtebbek, de egyre többen választják a lapostetőt. A lapostetők között is többfélét különböztetünk meg, vannak, melyek nem járhatók, és olyanok, amelyek igen. Mindkét esetben fontos, hogy a tető nem teljesen lapos, van egy minimális dőlésszöge, lejtése. Ez a kérdéskör sem olyan egyszerű, általánosságban elmondható, hogy 2-8% között kell lennie a tetőszerkezet lejtésének, ez méterenként 2-8 centimétert jelent.
Magastetők és a dőlésszög
A magastetők általában 30 foknál nagyobb dőlésszöggel készülnek, minél magasabb ez a szám, egy későbbi tetőtér-beépítésnél annál nagyobb terület nyerhető. A tető lejtését meghatározza az is, hogy milyen tetőfedő anyaggal lesz majd borítva. Csempék esetén a minimális dőlésszög 10 fok, ez bitumenes zsindelynél 12 fok, a pala födémek esetében 27, míg a fém csempéknél 6 fok. A hómennyiség, a szél erőssége, a tető mérete és sok minden más is befolyásolja azt, hogy milyen tető is a legideálisabb az adott épület számára.
A dőlésszög nemcsak esztétikai kérdés, hanem praktikussági szempontokat is felvet. Nyilván senki nem szeretné, ha a nagy hó alatt rászakadna a tető, vagy épp a szél tépkedné, rombolná a tetőszerkezet és szakítaná le a cserepeket. Ezen túl azonban ha a jövőt is számításba vesszük, mindenképp érdemes olyan lejtésű tetőt terveztetni, ami később ideális lesz egy napelemes rendszer számára.
Napelemek a tetőn
Ideális tájolás és dőlésszög – ezek nagy mértékben befolyásolják a napelemes rendszer hatékonyságát. Még ha az építkezés során nem is gondolunk napelemekre, később lehetséges, hogy belevág az ember. Már csak azért is, mert egyrészt ezzel nő az ingatlan értéke, másrészt pedig az energiaköltségek is akár a nullára csökkenhetnek.
Az ideális tájolást nem feltétlenül tudjuk befolyásolni, a szabályozások miatt sokszor ez meghatározott. Azonban a tető típusát és dőlésszögét tekintve sok esetben szabadabb a választási lehetőség. A napelemek számára az ideális dőlésszög 30-40 fok között van, az elhelyezés során a cél az, hogy a napsugarak 90 fokos szögben, vagyis merőlegesen érjék a napelemet. Aki tehát tetőt tervez, vagy átalakít, cserél, nem árt, ha ezt a számot figyelembe veszi, később bármikor jól jöhet.
Ha pedig lapostetős a ház, akkor is van lehetőség napelemes rendszer telepítésére, ennek előnye, hogy ez nem látható, kevésbé feltűnő. Ilyen esetben a tartószerkezettel érhető el az ideális 30-40 fokos dőlésszög.
