Kerámia- vagy betoncserép? A rétegrendet nem befolyásolja
A magastető a legelterjedtebb tetőfajta, ezen belül is többféle tetőt különböztetünk meg. Vannak sátortetők, nyeregtetők és kontyolt, avagy kontytetők. Legyen szó bármelyik típusról, a tető utolsó eleme bizony a cserép (vagy egyéb héjazat). A cserép védi meg az épületet a környezeti hatásoktól, esőtől, hótól, és így tovább.
Bírni kell a terhelést
Egy tető szerkezetnek bírnia kell a terhelést, nemcsak a héjazatot, de adott esetben a nagy mennyiségű havat is, ellen kell állnia a szélviharoknak és minden időjárási viszontagságnak. Ebből is látszik, hogy a tető fontos szerepet tölt be, és bár egy jó minőségű tető sokba kerül, hosszú évtizedes biztonságot nyújt.
Cserépfajták – beton vagy kerámia?
Sokféle szín, méret és forma, kialakítás közül választhatunk, ha cserepet keresünk házunk tetejére. Alapvetően két típust különböztetünk meg, vannak betonból és kerámiából készült cserepek. Az árak tekintetében a beton olcsóbb, lévén, ennek előállítása egyszerűbb. 90 fokos hőmérséklet szükséges hozzá, szemben a kerámia cserép égetéséhez szükséges 1000 fokkal.
Előnyök és hátrányok. Általában ezt mérlegeljük, ha cserepet választunk. Mindkettő tartja a színét, ez nagy előny, bár a kerámia valamivel jobban ellenáll a savas és lúgos kémhatású dolgoknak, mint például a savas eső vagy a madárürülék. A kerámia cserép esetében szélesebb a választék, már ami a színeket és formákat illeti.
Víz- és fagyállóság tekintetében viszont a beton a nyerő, a páraáteresztést nézve (aminek a szellőzés szempontjából van kiemelt jelentősége) pedig ismét a kerámiának jár a magasabb pontszám.
A minőség alapkérdés, mert legyen akármilyen is a cserép, ha minőségi, akkor jöhetnek a hosszú, nyugodt évtizedek. A beázások, egyéb károsodások és költséges javítások elkerülhetők, ha minőségi alapanyagokat választunk és természetesen a kivitelező is minőségi munkát ad ki a kezéből.
A rétegrend cseréppel borított tetőnél
A cseréptetőhöz nem szükséges sok minden, azonban ezek rétegrendje és minősége meghatározza a tető élettartamát és megbízhatóságát. Az első réteg a fedélszerkezet, ami általában fából készül, de a fán kívül van vasbeton vagy fém szerkezetű tető is. A fának bírnia kell a cserép súlyát és az egyéb terhelést, mint például télen a hó.
Vagy az egyéb időjárási viszontagságok ellen is meg kell állnia a helyét, gondoljunk csak a szélviharokra. A belső ellenségekről pedig már ne is beszéljünk, rágcsálók, pára, víz – ez mind mind károsíthatja a fa szerkezetet, tehát a jó minőségű fa fedélszerkezetet kezelni, impregnálni, védeni kell. Érdekesség, hogy régebben a beton cserepek nehezebbek voltak a kerámiánál, mára azonban már elenyésző a különbség.
A tetőfólia feladata, hogy a cserép alá bejutott nedvességet és párát elvezesse az ereszcsatornához. A párazáró, páraáteresztő réteg UV-védelemmel ellátva igen hasznos funkciót tölt be. Vannak vékonyabb és vastagabb fóliák, léteznek hőtükrös tetőfóliák is, melyek már a klimatizálásban is szerepet játszanak.
Ezeknek is van súlya, amit ugyebár el kell bírnia a tetőszerkezetnek. Minél kisebb a tető dőlésszöge, annál vastagabb fóliára van szükség, annál több párát, vizet kell ugyanis elvezetnie.
Jöhetnek a lécek, ezek tartják majd a cserepeket. Mielőtt azonban a leglátványosabb részhez érnénk, ideje gondoskodni az ereszcsatornáról és minden ehhez kapcsolódó, a vízelvezetésben résztvevő elemről, mint az oromszegély, kéményszegély, lefolyócsövek. Az utolsó lépés és egyben réteg maga a cserép.
