Tetőtér beépítés lépésről lépésre
Slágertéma a 3+3 milliós Felújítási támogatás esetén a tetőtér beépítése. Ebben a bejegyzésben lépésről lépésre végigmegyünk mire is érdemes figyelni, ha újratervezzük ezt a szintet.
Kinőttük az otthonunkat
Ahogy bővül a család sokszor érezzük azt, hogy egyre inkább kinőttük az eddigi otthonunkat. A költözés kézenfekvő megoldásnak tűnik, ám rengeteg macerával jár. Egyrészt a már meglévő otthont is sok esetben el kell adnunk, és néha még ez sem elég ahhoz, hogy egy nagyobb házat vásárolhassunk, így a hitelfelvételt is el kell intéznünk.
Az ideális ház megtalálása nem mindig egyszerű, hiszen figyelembe kell vennünk a gyerekek iskoláját, a munkahelyünket, hogy lehetőleg azon a környéken maradhassunk, vagy ott találjunk házat, ahol szeretnénk.
Ha megtaláljuk a tökéletes házat, ami megfelel a családunk számára, akkor szembe kell néznünk a költözés vesződségével.
Sokszor azonban nincs eladó vagy megfelelő méretű ház azon a környéken, amit kinéztünk magunknak, és a költözés is túl nagy feladatnak tűnhet. Emiatt sokan döntenek úgy, hogy inkább kibővítik a meglévő házat. Ezt megtehetjük szélességre és magasságra törekedve is.
A szélességre törekvés alatt általában a hozzáépítést értjük, vagyis a telek adta lehetőségekhez képest 1-2 plusz helyiséget építünk hozzá a házhoz. Ha magasság szempontból bővítenénk, akkor a tetőtérbe építésben gondolkodhatunk, ami nagyon népszerű mostanság.
Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a tetőtér beépítésnél?
A felfele történő terjeszkedés jó megoldásnak tűnhet, ám számos szempontot kell figyelembe vennünk, mielőtt belevágunk a tervezgetésbe.
Először is utána kell járnunk, hogy a tetőtér formája alkalmas-e a beépítésre. Másodszor lényeges kérdés lesz, hogy csak plusz szobákat szeretnénk, vagyis a feljutást a házon belül kell megoldani, vagy egy teljesen külön lakrészt, lakást szeretnénk kialakítani, tehát a feljutáshoz lépcsőházat kell kialakítanunk, vagy az udvarról történik majd a feljutás.
És van itt még egy nagyon fontos kérdés: egyáltalán beépíthető a tetőtér?
Mindenekelőtt meg kell vizsgálni a tetőteret, hogy alkalmas-e a beépítésre vagy sem. Ilyenkor számos szempontot kell vizsgálni, statikai szempontokat, jogszabályokat (pl. HÉSZ)
Sok rendelet vonatkozik a tetőtér beépítésre, melyeket figyelembe kell venni. De mik is ezek pontosan, és hogyan tudják befolyásolni a terveinket?
Egyáltalán beépíthető a tetőterünk? Mik a tetőtér beépítés szabályai?
Mielőtt tetőtér beépítésbe fogunk, előbb tájékozódnunk kell az országos és helyi rendeletekről. Ezek egyrészt vonatkoznak a hasznos alapterületre, másrészt az épület magasságára is.
A családi házak általában falvakban, kisvárosokban és nagyvárosok kertvárosi lakóövezeteiben épülnek meg, és a homlokzat falmagassága dönt arról, hogy egy épület hány szintes, illetve milyen magas lehet. Ezt országos rendelet szabályozza, de a helyi építési szabályzat is befolyásolja, hogy beépíthetjük-e egyáltalán a tetőteret.
Ugyanis, ha beépítéskor nem épül a házhoz másfél méternél jobban kinyúló erkély vagy egy lépcsőház a külső falak mentén, akkor a beépített alapterület nem növelhető meg a padlástér beépítésével.
A hasznos alapterület fogalma is lényeges lesz, és természetesen az ehhez tartozó rendelet is. Helyi rendelet szabályozza, hogy a telek hány százaléka lehet hasznos alapterület, illetve azt is meghatározza, hogy a telek hány százada legyen zöldterület. Mindenképp érdemes utána járni a helyi rendeleteknek és szabályzásnak, hogy megtudhassuk, beépíthetjük-e a padlásteret vagy sem.
Milyen műszaki kérdéseket kell megválaszolnunk a tetőtér beépítéséhez?
Ha a tetőtér a hatályos jogszabályok értelmében beépíthetőnek minősül, akkor a következő kérdés, hogy műszaki szempontból is annak számít-e. Ehhez statikus szakemberre lesz szükség, ugyanis nélküle nem fogjuk tudni eldönteni ezt a kérdést.
A statikus az alap, a falak, a födém és a tetőszerkezet állapotát méri fel, és ez alapján dönt arról, hogy a tetőtér beépíthető-e, illetve hogy milyen munkálatokat kell elvégezni ahhoz, hogy beépíthető legyen. Attól, hogy a tetőtér nem beépíthető, még nem jelenti azt, hogy nem is lesz az, ám ennek várhatóan plusz költségei lesznek.
A statikus mellett egy építésznek is érdemes megvizsgálnia a házat, sőt az a legjobb, hogy a két szakember egyszerre végzi el a szükséges vizsgálatokat. A vizsgálatok alapján lehet, hogy új tetőszerkezetre lesz szükség, vagy a födém megerősítésére, de akár az alappal is lehet probléma, amit orvosolni kell. Bármit is mond a szakember, a szükséges munkálatokat mindenképp végezzük el, mielőtt belevágunk a tetőtér beépítésébe. Ha a tetőtér beépíthető, akkor a következő lépés a tervezés.
Mire kell figyelni a tetőtér beépítés megtervezésekor?
A tetőtér beépítése tervezését minden esetben építésznek kell elvégeznie. Egyrészt mert ezt írja elő a jogszabály, másrészt mert egy építész pontosan tisztában van a tetőtér beépítésre vonatkozó szabályokkal és előírásokkal, így ezeket figyelembe véve fogja elkészíteni a terveket. Ugyanis, ha a szabályoktól eltérő tervek készülnének, az ingatlan nem kapna használatba vételi engedélyt, szóval trükközni semmi esetre sem érdemes.
Természetesen az építész nemcsak a szabályokat, de a mi igényeinket is figyelembe fogja venni. Érdemes előre elgondolni, hogy milyen helyiségeket is szeretnénk a tetőtérbe, mit hova szeretnénk, az építész pedig segít megvalósítani a terveinket természetesen a jogszabályok betartásával.
A tervezéskor azt is vegyük figyelembe, hogy nemcsak új helyiségeket kapunk, de egy emelet hozzáépítésével a meglévő szobák funkciói is módosulhatnak. Teljesen külön lakrész is kialakítható, egy komplett új lakás is a tetőtérben, ehhez új bejáratot is kell tervezni, és természetesen a feljutást is eszerint kell megoldani.
Milyen engedélyekre lesz szükség a beépítéshez?
A tetőtér beépítéshez nemcsak tervek, de engedélyek is kellhetnek. Akkor nincs szükség építési engedélyre, amennyiben a beépítés térfogat növekedéssel nem jár.
Ha azonban a beépítés szerkezeti átalakításokat kíván, például betongerendát a födém megerősítéséhez, vagy bármilyen más szerkezetet érintő változtatást, akkor nagy valószínűséggel engedélyre lesz szükség. Ezeket helyi rendeletek szabályozzák, melyeket érdemes alaposan megvizsgálni tervezés előtt, de tervezéskor az építész is segítségünkre lehet a helyi szabályzás értelmezésében.
Azt, hogy jogosultak vagyunk-e a tetőtér beépítésére, okirattal kell bizonyítanunk. Ha az ingatlan a saját tulajdonunkban van, akkor a tulajdoni lap elengedő lehet, amennyiben nincs, akkor a tulajdonosok engedélye is kelleni fog, nemcsak a tulajdoni lap. Az engedélyhez a tervdokumentációt is be kell nyújtani, melyet az építész készít el.
Ha megkaptuk a beépítési engedélyt, a munkát két éven belül meg kell kezdeni, a használatba vételi kérelmet pedig öt éven belül kell benyújtatnunk. A használatba vételi engedélyre szükségünk lesz, mielőtt használni kezdjük a tetőteret, ehhez egy kérelmet kell benyújtanunk, az építési hatóság pedig egy helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi, hogy minden a tervek alapján készült-e.
Milyen szigetelésben gondolkodhatunk? Avagy milyen hőmérséklet lesz a tetőtérben?
A szigetelésnek több funkciója is van. Egyrészt véd attól, hogy beázzon a tetőtéri szobánk, de hőmérsékleti kérdés is. A meleg ugyanis felfelé áramlik, tehát télen fontos, hogy a belső meleg levegőt meg tudjuk tartani. Nyáron viszont a padlástér hajlamos beengedni a meleget, így tehát ha nem szeretnénk télen vacogni, nyáron meg izzadni a tetőtérben, a szigetelés kérdése kulcsfontosságú lesz.
A szigetelés persze nemcsak a saját kényelmünk miatt fontos. Ha télen túl meleg lesz a tető, akkor a rajta lévő hó megolvadhat, ami az ereszcsatornába folyik, ott megfagyva pedig komoly károkat okozhat.
Az ehhez hasonló kellemetlenségek elkerülése érdekében a szigetelés kérdését nem szabad félvállról venni. Mivel a tetőterek általában melegebbek, mint a földszinti helyiségek, az anyagválasztást mindenképp érdemes megfontolni. Mindenképp kérjük ki szakértő tanácsát, hogy mivel és hogyan érdemes szigetelni a tetőteret.
Vizesblokk a tetőtérben?
Akár csak egy plusz emeletben gondolkodunk, akár egy új lakrész kialakításán, a vizesblokk kérdése mindenképp lényeges lehet. Sokan a plusz szobák mellett egy új fürdő vagy WC kialakításában is gondolkodnak, ha pedig egy teljes lakásról van szó, akkor használatba vételi engedélyt csak úgy fogunk kapni, ha komfortosnak számít a lakás, tehát van benne konyha, fürdő és WC is, nemcsak szobák.
Már a tervezésnél érdemes utána járni, hogy a meglévő vizesblokkhoz hozzá lehet-e építeni az új szint vizesblokkját, esetleg egy teljesen új vizesblokk kialakításra lesz szükség. Az is előfordulhat, hogy valamilyen technikai okból kifolyólag vizesblokk nem vihető fel a tetőtérbe. Ennek mindenképp érdemes utána járni még a tervezés előtt, ahogy annak is, hogy milyen engedélyekre lesz szükség a kivitelezéshez.
A tetőtér megvilágításáról
Mivel a világos helyek pozitívan hatnak a lelki világunkra, egy természetes fényben fürdő lakásban jobban érezzük magunkat. Ennek értelmében tehát a tetőtérbe is biztosítani kell a napfény bejutását. Ezt az oromfalon elhelyezett ablakokkal, esetleg a tetőtéri szobák tetőszerkezetébe beépített kutyaólakra hasonlító ablakokkal tehetjük meg. Ezek viszonylag drágának mondhatóak, ám van egy olcsóbb lehetőség is.
Ez pedig a tetősíkba elhelyezett fekvő ablakok beépítése. Az ilyen ablakokkal jobb lehet a szoba természetes megvilágítása, ráadásul nem igényelnek annyi ácsmunkát sem, ennek értelmében pedig költséghatékonyabbak.
