A különböző tetőtípusok előnyei és hátrányai
A tető a ház koronája, ami megvédi otthonunkat az időjárás viszontagságaitól, és egyben hozzájárul, olykor meghatározza az épület stílusát, jellegét. Ideális esetben a tető harmóniában van az épülettel és az egész illeszkedik a környezetbe.
Tetőtípusok
Alapvetően két típusú tetőt különböztetünk meg, a lapostetőt és a magastetőt, az utóbbi kategóriában pedig ismét sokféle megoldással találkozunk. Nyeregtető, sátortető, kontytető? Mi a különbség ezek között? És mikor van lehetőség a tetőtér beépítésére?
A lapostető nem is vízszintes?
A lapostető számos lehetőséget rejt magában, a modern épületek számára ideális választás egy ilyen tető. Itt is két típust különböztetünk meg, az egyik, amikor nem használjuk a tetőt, a másik pedig az, amikor igen. A járható tetőre építhetünk tetőteraszt, füvesíthetjük, növényeket ültethetünk rá. Itt meg kell különböztetni az extenzív és az intenzív zöldtetőt, előbbi esetben szárazságtűrő növények, fűfélék kerülnek a tetőre, ezek nem igényelnek gondoskodást, locsolást.
Míg az intenzív zöldtetők esetében akár kisebb fás szárú növények is telepíthetők, és itt bizony szükséges a locsolás, ápolás, gondozás. A lapostetők laposak ugyan, de nem vízszintesek, rendelkeznek egy bizonyos lejtéssel, ami a vízelvezetésben játszik nagy szerepet. A tető dőlésszöge ebben az esetben legfeljebb 8 fok. A tető szerkezete összetettebb, többrétegű, ami megnöveli a kivitelezés költségeit.
A lapostető hátrányai közé tartozik, hogy drágább megépíteni, mint egy magastetőt, sokkal több dologra kell figyelni közben, több a hibalehetőség. Egy jól megépített lapostető viszont kiválóan elvezeti a vizet, ha járhatóra készíttetjük, akkor lehet teraszunk, tetőkertünk.
A lapostetővel lehet nyerni az építménymagasságon, azonban egyszintes házak esetében nem mutat olyan jól, kicsit garázs-hatása van. A lapsotető hátránya, hogy ha valahol meghibásodik, ázást tapasztalunk, akkor nehéz felderíteni a probléma okát.
Sátortető, nyeregtető, kontytető?
Az egyik legelterjedtebb magas tetőforma a sátortető, általában négyszög alapú alaprajz felé építenek ilyen tetőt. A kádárkockák szinte kivétel nélkül sátortetővel készültek. Ilyenkor egy csúcsba fut össze a négy, háromszög alakú tetősíkkal határolt tető. Téglalap alakú alaprajz felé használják a nyeregtetőt, ami szintén egyszerűen kivitelezhető.
Két tetősíkkal határolt tetőről van szó, melynek végeit oromfalakkal zárják le. És itt van még a kontyolt vagy kontytető, ami egyfajta nyeregtető, csak ebben az esetben az oromfal felőli részeket háromszög alakú tetősíkokkal zárják le. Ennek van csonkolt változata is, amikor a kontyolt rész nem tetőmagasságú. Ezen felül még számos tetőtípus van, mint a manzárdtető, a toronytető, a kupolatető vagy épp a kúptető.
A magastetők tetőtere lehetőséget kínál a tetőtér beépítésére. Azok a padlásterek építhetők be, ahol a tetőszerkezeti hajlásszög 35 és 55 fok között van, minél meredekebb a tető, annál több lehetőségünk van. A nyeregtetőknek az a nagy előnyük, hogy két egyenes oromfalazatból állnak, így lényegesen nagyobb tér érhető el a tetőtérben.
A kontyolt tetők esetében az élgerinc és az általa határolt terület behatárolja a területet, a legkisebb hasznos terület azonban a sátortetős házak esetében érhető el.
A magastető a klasszikus, napjainkban legelterjedtebb megoldás. Olcsóbb, mint egy lapostető, és jól elvezeti a vizet. A napelemek, napkollektorok számára is csak a magastető az opció, ilyen esetben a 35-40 fokos dőlés az ideális. Jó tervezéssel és jó ízléssel igazán különleges magastetők építhetők, csak a képzelet szab határt.
