Fűtés napkollektorral
A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban.
A napelem és a napkollektor nem ugyanaz
Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.
Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehet a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlájából is faraghat. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.
A napkollektor felhasználása fűtésre? Valóban lehetséges?
A napkollektorok felhasználása többféleképpen történhet. Léteznek csak melegvíz-készítő rendszerek, meleg víz és medencefűtő rendszerek, olyanok, melyeket csak medencefűtésre használnak, és természetesen olyanok is, melyek melegvíz-készítő és épületfűtő rendszerként tudnak funkcionálni.
Számunkra most ez utóbbi érdekes. A technológia alapvetően lehetővé teszi, hogy napkollektorral fűtsük a házunkat, ám ez a megoldás mégsem terjedt el. A kérdés persze, hogy miért? A válaszhoz tudnunk kell, hogy mik ez előnyei és a hátrányai ennek a megoldásnak.
Megéri napkollektorral fűteni, avagy előnyök és hátrányok
Az alternatív, megújuló energiák használata egyre népszerűbb, és egyre többen vannak, akik a napenergiát szeretnék fűtésre is használni. A napkollektorok lehetővé tehetik ezt környezetbarát módon, és az üzemeltetése is igazán gazdaságos. A helyzet azonban az, hogy bár az üzemeltetés viszonylag olcsónak mondható, a járulékos költségek meglehetősen magasak.
A piszkos anyagiak pedig igencsak sokat számítanak. Egy napkollektoros rendszer egy átlagos méretű ház esetében 3-4 darab panelből, egy nagyjából 1000 literes víztartályból, a csövekből, a keringető szivattyúból és a vezérlőegységből áll, nagyjából 2,5-3 millió forint kiépítési költséggel kell számolni.
A megtérülési idő 10-15 év is lehet. A beruházás tehát nagy, ugyanakkor a cégek általában 20-30 évre vállalják a garanciát a rendszerre, így javítási költségekkel nem kell számolnunk. Ha ügyesek vagyunk, akkor a kiépítési költségeket is lefaraghatjuk, mert számos állami támogatás vehető igénybe a napkollektorok kiépítésére. A költségek persze olcsóak így sem lesznek, ezt nem árt számításba venni.
Ahogyan azt sem, hogy a napkollektoros fűtés a jellege miatt egy szezonális megoldás, leghatékonyabban ősszel és tavasszal üzemel, télen rásegítő fűtésként hatékony. Egy ház teljes fűtését csak napkollektorokkal megoldani nem éri meg, ugyanakkor, ha építkezünk érdemes a napenergia használatát is számításba venni, hiszen a kiépítés akkor lényegesen egyszerűbb.
Természetesen utólag sem rossz megoldás, de azzal legyünk tisztában, hogy önmagában nem lesz elegendő a gáz üzemű fűtés kiváltására.
Hogyan valósul meg a fűtés napkollektorral?
Ahhoz, hogy fűtésre is használhassuk a napkollektort, üveges sík vagy vákuumcsöves napkollektorra van szükség. Csak ezek a modellek képesek megfelelő hatásfokkal működni télen is. A panelek viszonylag kisméretűek, így célszerű annyi panelt telepíteni, amennyit csak a pénztárcánk és a tetőnk enged, bár akár már 3-4 panel is elengedő lehet.
A radiátoros rendszerek alkalmassá tehetőek napkollektoros kiegészítésre, bár ennek magas az anyagi ráfordítása. Arra is van lehetőség, hogy a napkollektorokat csak fűtésre használjuk, ebben az esetben nem szükséges puffertartályt beszerelni. Ilyenkor a napkollektorok a napos órákban felfűtik a házat, a hőtárolás azonban már az épület feladata, vagyis jó szigetelésre van szükség, hogy a rendszer hatékonyan működhessen.
