10 gyakori kérdés az elektromos fűtéssel kapcsolatban
Az elektromos fűtési rendszerek manapság meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek, és egyre többen választják ezeket a megoldásokat a gázfűtéssel szemben. Ugyanakkor még mindig sok tévhit tartja magát, ami miatt sokan mégsem merik ezt a lehetőséget választani. A következőkben megválaszoljuk a leggyakoribb kérdéseket, és eloszlatjuk a téves információkat is.
1. Valóban drága az elektromos fűtés üzemeltetése?
Arra nincs mód, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy mennyi lesz a villanyszámlánk, ha elektromos berendezéssel szeretnénk fűteni, ugyanakkor egy megfelelő szigetelésű ingatlannal és egy jól méretezett elektromos fűtéssel nem lesz drágább, mint a gázfűtés.
2. Mi alapján válasszunk elektromos fűtőberendezést?
Elektromos fűtőberendezésből sokféle van, elektromos radiátor, infrapanel, infrafűtőfólia, hőszivattyú, klíma, melyek mind más hatásfokkal üzemelnek. A lakásunk, illetve a házunk tulajdonságai nagyban befolyásolják majd, hogy melyik lesz a legideálisabb a számunkra, mindenképp kérjük szakember tanácsát a döntéshez.
3. Mikor javasolt az elektromos fűtés használata?
Elektromos fűtési rendszert igazából bármikor kiépíthetünk, de vannak esetek, amikor kifejezetten javasolt, hogy ezt a megoldást válasszunk:
- ha a lakásnak vagy háznak nincs kéménye, a kiépítés pedig költséges lenne
- ha a kémény műszakilag alkalmatlan arra, hogy az égésterméket elvezesse
- amikor valamilyen okból nem tudunk rácsatlakozni a vezetékes gázellátásra
- ha szezonális használatra szeretnénk fűtést
- ha kiegészítő fűtési megoldást keresünk
4. Mit tegyünk, ha nincs elegendő Amper a lakásunkhoz?
Az elektromos fűtőberendezésekhez néha magasabb amper kell, mint amivel az ingatlan rendelkezik. Jelenleg Magyarországon 32 Amper biztosítása az áramszolgáltatótól ingyenesen jár, amennyiben csak 16 vagy 25Amper van otthon, érdemes jelezni ezt az áramszolgáltatónak, és igényelni a magasabb ampert. Ha ennél több amperre van szükség, ahhoz hálózatfejlesztés kell, az pedig már költségekkel fog járni.
5. Mi történik áramszünet esetén?
Ha nincs áram, akkor a panelek nem tudnak üzemelni. Amennyiben van kiegészítő áramellátás, generátor vagy napelem, és a fűtőberendezés ezekre is rá van kötve, akkor valószínűleg zavartalanul működnek tovább. Amennyiben nincs erre lehetőség, akkor a panelek 15-20 percig még fenntartják a hőfokot, majd fokozatosan elkezdenek kihűlni. Hogy a lakás milyen gyorsan hűl ki, az már a szigetelésen múlik.
6. Csak kiegészítő fűtésként éri meg az elektromos fűtés?
Ez nem feltételen igaz, használhatunk kizárólag elektromos fűtést is gazdaságosan.
7. Napelemes rendszerrel is kombinálható az elektromos fűtés?
Természetesen igen, és ebben az esetben akár nullára is csökkenthető a fűtésszámla költsége. Azt természetesen nem árt tudni, hogy a napelemes rendszer kiépítése nem olcsó, és hozzávetőleg 10-15 év a megtérülési idő. Ugyanakkor, ha nem szeretnénk az áramszolgáltatótól függni, akkor érdemes lehet kiépíteni a rendszert, és erről üzemeltetni a fűtést.
8. Nagy belmagasságú lakásban is megéri az elektromos fűtés?
Azoknál a lakásoknál, ahol nagy a belmagasság, a hagyományos konvekciós fűtések nem tudnak hatékonyan üzemelni, hiszen a meleg felfelé száll, így megeshet, hogy bár a plafon magasságában 32 fok van, addig a talajhoz közel csak 20 fok.
9. Mennyibe kerül egy elektromos fűtési rendszer kiépítése?
Ez természetesen attól függ, hogy milyen rendszerről van szó, viszont legyen szó hűtő-fűtő klímáról vagy infrapanelekről, a kiépítés gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a gázfűtés esetében.
10. Milyen engedélyekre van szükség, hogy elektromos fűtést használjunk?
Ahhoz, hogy elektromos fűtési rendszert építtessünk ki, nem kell engedély, ellentétben a gázfűtéssel, ahol engedélyezésre és gáztervre van szükség.
